Sziasztok🤗. Az első bejegyzés alkalmával elhoztam nektek René Magritte egy remekművét: Ceci n'est pas une pipe (= Ez nem egy pipa) John Green egyik regényében, a Csillagainkban a hibá ban olvastam először róla. Na szóval: ez nem egy pipa. Persze hogy nem az. Ez csak egy festmény egy pipáról. Magritte 1928-ban még nem ismerhette a mostani virtuális "civilizációnkat", aminek ez a kép akár a kritikája is lehetne: legtöbbünk (persze nem illik általánosítani), bele vagyunk merülve ebbe a csodálatos virtuális világba ahol már a fizikai jelenlétünk nélkül ismerkedhetünk meg emberekkel, látogathatunk meg múzeumokat, (na nem mintha ez így a karantén idején hátrány lett volna) de mégsem: nem érezheted a virágzó bodza gyönyörű illatát a felvételen, nem ismerheted meg igazán azt az embert, akivel csak chattelni szoktál: nem hallhatod a hangját, nem láthatod sírni vagy nem tudod milyen az ölelése. Személy szerint én is egy otthonülős típus vagyok, de ha a karantén egyre megtaní...